rend

A Lélek-jelenlét formái

Gondolatok az életszentségről

 

 

1. Mikor lenne szükség a lélekjelenlétre a mindennapi életünkben? A lélekjelenlétet a nehéz helyzetek megoldására való képességnek szokás értelmezni. Ebben az írásomban a Lélek-jelenlétet a Szent Lélek jelenléteként értelmezem. Hány és hány olyan helyzetet tudunk a saját életünkből is mondani, amikor egy jó cselekedetünk azért nem valósult meg, mert későn jutott eszünkbe, hogy mit is kellett volna tennünk? Az írás első részében erről hozok néhány példát. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. A Lélek jelenlétének formái. A Szentlélek megjelenése millió formát ölthet – méltón példázva Isten teremtő kreativitásának végtelenségét. A Lélek kiáradhat, mindent elsöpörhet, mindent tisztára moshat és mindent újjá teremthet. Lélek mindennapi csendes munkája azonban a Lélek kiáradásánál sokkal gyakoribb. A Lélek amilyen zabolázhatatlan, ugyanolyan fegyelmezett. A Szent Lélek a Szentháromság elválaszthatatlan részeként állandó és intenzív szeretetkapcsolatban él Krisztussal és az Atyával. Ebbe a szeretetkapcsolatba von be minket is. Ez a szeretetkapcsolat igen fontos abban, ahogyan a Lélek a hívők közösségét, az egyházat megteremtő és fenntartó Erő. Életünk legelképesztőbb és legváratlanabb pillanataiban tapasztalhatjuk meg a Lélek segítségét, vigasztalását és erejét. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. A Lélek folyamatos jelenléte életünkben: az életszentség. A Lélek folyamatos, erős és tudatosodott jelenléte az életünkben az életszentség. Ebben az állapotban ugyanis a Szentháromsággal való mélységes és állandósult szeretetkapcsolatunk olyan erős lesz, hogy életünk annak megfelelően rendeződik a jó irányába, hogy ez a szeretetkapcsolat sértetlen maradhasson. Ferenc pápa így ir erről az "Örvendjetek és ujjongjatok" buzdításában: "A bizalomteljes imádság az Isten felé tegezve kitáruló szív válasza, amelyben elhallgat minden szó, hogy a csendben hallhatóvá váljék az Úr édes hangja. Ebben a csendben lehet fölismerni a Lélek világosságában az életszentség útjait, melyeket az Úr mutat nekünk." (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

A kiteljesedés élethelyzetei fiatal és idős korban

Gondolatok a Jézusban való élet Teljességéről

 

 

 

1. Mi a különbség a fiatal és az idős között? A fiatalság a külvilágra való nyitottságunkkal, a válaszkészségünk sokrétűségével és a tanulásra való készségünkkel azonos. Az idős kor a hatékony viselkedési mintázatokká kódolódott tapasztalattal, a lényeges és a lényegtelen megkülönböztetésével és szélsőségektől való tartózkodás bölcsességével írható le. A fiatal és az idős viselkedés nem életkorhoz kötött. A komplex rendszerek akkor igazán fejlettek, ha mindkét viselkedésre képesek – egymással váltakozva. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. A kiteljesedés élethelyzetei fiatal és idős korban. A fiatal kor a felfedezés, a környezetről alkotott kép gazdagodásának a kora. A fiatal korban nincs állandósult rend. A fiatal számára minden perc egy élet. A fiatalság kiteljesedése szétfeszíti a kereteket, és új világot teremt. A fiatal zabolázhatatlan, életerős és vidám. Az idős kor a letisztulás, a lényeglátás és a bölcsesség kora. Az idős kor megtanult várni. Az idős kor megtanult hallgatni. Az idős számára minden élet egy perc. Az idős kor megérezte a tisztaság és a csend utánozhatatlan szépségét. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

   

3. A kiteljesedés élethelyzetei Jézusban. A Jézusban élő ember nem felváltva fiatal és idős, hanem belépett a Szentháromság időtlenségébe, ahol egyszerre lehet mindkettő. Jézus, mint Ajtó (Jn 10,9), megnyitja az Atya Teljességét, amely a fiatalság növekedésének és gazdagodásának végtelen teret ad. Jézus, mint az Út és az Igazság, az idős kor lényeglátását a Látás Teljességével ruházza fel. Jézus, mint az Élet, egybeforrasztja a fiatalság lüktetését az idős kor időtlenségével. A Jézusban élő ember a Feltámadásban él, ahol a halál nem vég, hanem az Isten Teljességére kinyíló kapu. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Hányféleképpen örülhetünk az élet teljességének?

Gondolatok az öröm ezer arcáról

 

 

1. A "saját" örömeink. Mindenkinek az életében máskor és máshogy jön el az a pillanat, amikor elkezd megérezni valamit abból, hogy egy óriási szeretetóceán közepén él – amit addig nem vett észre. Ennek a felismerése kimondhatatlanul nagy örömforrás. Gyönyörű érzés, amikor már itt, a földi életünkben néha-néha megérzünk, átélünk valamit a Szentháromság szeretetkapcsolatából. Az archetipikus nő öröme immanens öröm, ami Isten végtelenségét a szív legbenső teljességében fedezi fel. Az archetipikus férfi öröme transzcendens öröm, amely kiárad, és Isten végtelenségét a világ egészének a gyönyörűségében fedezi fel. Ugyanonnan indul, és ugyanoda érkezik mindkettő. Csak máshogy. Ez a teremtés egyik csodája. Isten állandóságának az örömét is átélhetjük a földi életünk során. A kölcsönös elkötelezettség, a hűség öröme; a derű: a biztonság, a megértés öröme; a reménység: a gondviselés és a Lélek munkálkodása feletti öröm mind-mind olyan csendes örömök, amelyek sokkal mélyebbek és teljesebbek, mint az egyedi történések fellángoló örömei. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. A Teljességből kapott ízelítők örömei. Az Isten szeretetével való találkozások örömei közül első Isten Igéjének az öröme. Isten Igéje nem holt betű. Isten Igéje a Szentlélek ereje által a lelkünk mélyében szólal meg. Isten Igéje megcselekszi azt, amit állít. (Érdemes ezen a mondaton hosszasan elgondolkodnunk. Életünk legfontosabb történései múlnak azon, hogy megértettük-e ezt a mondatot.) Amikor a Szentháromság szeretetével való találkozásaink rendszeresebbé válnak, egyre inkább képessé válunk arra, hogy Isten irgalmas szemével lássuk meg magunkat és mindenkit körülöttünk. Amikor e találkozások még rendszeresebbekké lesznek, akkor Jézus Arcát látjuk magunk előtt. Jézus Arca nem egy pontosan látható képmás, hanem kisugárzás. Isten dicsőségének a Krisztusban ránk vetülő sugara. Gyönyörködünk benne, megfürdünk benne. Eltölt minket a nyugalom, a szeretet és a derű, amelyet mind szétsugárzunk a környezetünkben. Ez az áldottság öröme. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

 

3. A Teljesség örömei. Isten Országában megszűnnek az egyén határvonalai. Mindazt, amit eddig csak "tükör által homályosan" találgattunk (1Kor 13,12), immár látni és tudni fogjuk. Isten, a világ lényegének az állandósága nem zaj, hanem Csend. Nem vágtázó események láncolata, hanem időtlenség. Nem kötődések sorozata, hanem torzításmentes tisztaság. Isten időtlen, tiszta Csendje nem üres. Szeretettel és a szeretetet szétsugárzó energiával teljes ez a Csend. Isten Csendjét Isten Dicsősége tölti meg. Az Isten Dicsőségében való fürdés és Isten Dicsőségének a terjesztése az öröm legmagasabb foka. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Subscribe to RSS - rend