Tízparancsolat

Mi az egyetlen kívánság, ami helyénvaló?

Karácsonyi gondolatok a kilencedik és tizedik parancsolat kapcsán

Submitted by Csermely Péter on

 

1. Mi mindent nem szabad kívánnunk? A karácsony és az újév a kívánságok ideje. Pedig nem kérni kellene karácsonykor Jézustól, hanem adni neki! Hasonlóképpen: újévkor sokan a saját magunk életével kapcsolatos kívánságokat fogalmazunk meg. Lehet, hogy idén azt kellene megfogadnunk, hogy nem fogadunk meg semmit? A kilencedik és tízedik parancsolat nem arról szól, hogy ne kívánjunk házat, házastársat, vagy bármit, ami a másé, hanem arra figyelmeztet bennünket, hogy a földi kívánság, a sóvárgás, az "Én úgy akarom berendezni a világot, ahogyan Én elterveztem" gondolkodása már önmagában is lázadás Isten akarata ellen. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. Hogyan fogalmazódik meg egy igazi kívánság bennünk? (Egy tanulság a szentföldi zarándokutamról.) Azok a kívánságok, amelyek nem tőlünk erednek, sokszor nagyon sajátos módon fogalmazódnak meg bennünk. Egy példát mutatok erre a szentföldi zarándokutamról. Hogyan "szokott" ez megtörténni? Nagyon jellemzően: "darabokban". Túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy Jézus kívánságait egyben befogadjuk. Ezért fokozatosan eddz bennünket rájuk. Megsejteti velünk a kívánság egyik csücskét. Aztán megmutatja a másikat. Majd a harmadikat. És egyszer csak: megmutatja, ahogyan összeáll a kép. Akkor értjük meg (hónapokkal, évekkel később), hogy mi miért történt velünk korábban. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. Mi az egyetlen kívánság, ami helyénvaló? Mit tudok az Olvasónak kívánni karácsonyra mindezek után? Hogy ki tudja mondani tiszta szívéből: "Legyen meg a te akaratod!" Hidd el kedves Olvasóm, ha ezt ki tudod mondani a szíved mélyéből, onnan kezdve elkezd áradni Rád a kegyelem. Minden nap új és új ajándék lesz a számodra. De nemcsak a Te számodra. Mindenki számára, aki csak a közeledben tartózkodik. Mert abban a pillanatban, ahogyan kimondtad azt, hogy "Legyen meg a te akaratod!", megszületett benned a Krisztus. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Mi az őszinteség lényege?

Gondolatok a nyolcadik parancsolat kapcsán

Submitted by Csermely Péter on

 

1. Ki a felebarátom és mi a hamis tanúbizonyság? Mennyivel egyszerűbb lenne a nyolcadik parancsolat ("Ne tégy felebarátod ellen hamis tanubizonyságot!"), ha a "felebarátod" nem lenne ott, avagy helyette az állna, hogy "barátod". Jézus példázata az irgalmas szamaritánusról (Lk 10,25) arra tanít minket, hogy a szeretetközösség és az irgalomnak a szükséget felismerő cselekedetei határozzák meg a „felebarát” fogalmát. Isten nem személyválogató (5Móz 10,17; ApCsel 10,34; Róm 2,11). Mi sem lehetünk azok. A hamis beszéd messze nem csak a bíróságon káros. Napjaink „post-reality” társadalma szörnyűségesen bevett gyakorlattá tette, hogy amit hangsúlyosan elmondanak: az igazzá válik – függetlenül attól, hogy a valóság ennek homlokegyenest az ellenkezője. Az igaz beszéd nemcsak helyes, hanem tiszta is. A hallgatás is hamis tanúbizonyság lehet. A parancsolat igazi értelme itt sem a tiltás, hanem a felszólítás. Terjesszem az igazságot, álljak ki érte, ne hallgassak, amikor gyalázzák az igazat. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. Hogyan lehetünk őszinték? Az őszinteséget sokan azonosítják az igazmondással. Ezzel szemben az őszinteség mély tartalma az, amikor Istennel szemben őszinték vagyunk. Amikor valaki őszintén beszél, a lényegről beszél a lényegtelen helyett. Az őszinteség nem okvetlenül jelent beszédességet. (Sőt! Az igazi őszinteség kevés beszédű, mert a lényegre koncentrál.) Egy némaságot fogadott karthauzi szerzetes is igen nagy erővel képes megmutatni a létének a lényegét életével, metakommunikációjával, illetve írásaival. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. Mi az igazi őszinteség? Az őszinteség lényege a teremtett világ harmóniájához való viszonyunk. Ha elfogadjuk Isten teremtett rendjének a harmóniáját, akkor bekerülünk abba a szeretetáramba, ami a Szentháromságtól indul el. Az, hogy meghalljuk-e Jézus szeretetre hívását, életünk legfontosabb döntése. Az igazi őszinteséghez tehát hozzá tartozik, hogy átadjuk azt a szeretetet másoknak, amelyet mi magunk megkaptunk. A szeretetláncolatban való részvétel létezésünk lényege. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Mi a lopás ellentéte?

Gondolatok a hetedik parancsolat kapcsán

Submitted by Csermely Péter on

 

1. Mi mindent tudunk lopni? A másik ellopható tulajdona messze nem csak egy tárgy lehet. A hetedik parancsolat az eredeti értelmezése szerint az emberrablásra vonatkozott. Isten megadta a szabad döntés lehetőségét az embernek, még azon az áron is, hogy ellene forduljunk, és hogy megöljük az egyetlen fiát. Nem sajátíthatjuk ki egyetlen ember szabadságát sem. Bizalmat is lehet lopni. Minden manipuláció, tisztességtelen haszon avagy csalás lopás. Lopás a fösvénység és a tékozlás is, mert gátat szab a mások boldogulásának. Ahogyan most tönkretesszük a Földet, azzal az utódainkat lopjuk meg. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

2. Mi a lopás ellentéte? A lopás ellentéte nem a "mától kezdve nem lopok" fogadalma. A lehetőséget csak akkor nem lopjuk el másoktól, ha megteremtjük nekik. Mint minden parancsolatnál, így a lopásnál sem az a lényeg, hogy mit NEM teszek, hanem az, hogy mit teszek? A tunya nem-cselekvés: naplopás. Nem az önkorlátozás, a lopás bűnétől való tartózkodás, hanem a nagylelkűség, mások "helyzetbe hozása", mások önbizalmának, önbecsülésének a növelése a lopás igazi ellentéte. Csak a szolgálattal eltöltött élet mentesül a lopástól. Csak akkor nem veszel, ha adsz. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

3. Mikor nem lopom meg Istent? Az élet csak akkor egy zéró összegű játszma, ha nem hisszük el, hogy Isten ma is folytatja a teremtést, és minden pillanatban a szeretetének az áradatával önt el minket. Ez a kifogyhatatlan forrás adja azt a szeretet-többletet a világban, ami újra és újra átadható. Életünk akkor válik teljessé, ha bekapcsolódik a Szentháromság szeretetkapcsolatába. Ha magunkba zárjuk a ránk zúduló szeretetet, és nem adjuk tovább, azzal meglopjuk Istent. A katolikus egyházban a szentté avatás egyik kritériuma, hogy a jelölt örömöt sugározzon maga körül. Mindannyian sugározhatunk örömöt magunk körül, mert ez az öröm a minket elérő végtelen szeretetből fakad. Isten szeretetének az átadása teszi teljessé a saját örömünket is. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Hogyan maradhatunk hűségesek?

Gondolatok a hatodik parancsolat kapcsán

Submitted by Csermely Péter on

 

1. Hányféleképp tudunk paráználkodni? Amikor a bűneinkről kell beszélnünk, nagyon könnyen áll rá a gondolkodásunk egy olyan szövegezésre, amelyről úgy véljük, hogy bűnmentessé mossa a bűnt. Három példát is hozok erre az "szalonképessé formálásra" – ami nagyon veszélyes. Támár megerőszakolásának Ószövetségi történetén mutatom, be, hogy a paráznaság egy igen sajnálatosan jó példája annak, hogy a bűnbe esés a legtöbbször egymásból nagyon könnyen következő grádicsokon keresztül megy végbe. Az ördög hamar elsomfordál, ha teljesen zárt ajtóba ütközik. Egyre könnyebb dolga van azonban akkor, ha már megtettük az első, a második, avagy a sokadik "óvatlan" lépést a bűn felé. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. Hogyan maradhatunk hűségesek? A paráználkodást a Biblia a szexualitásnál sokkal kiterjedtebb módon értelmezi. A paráznaság (kiterjesztett értelemben) Isten teremtett rendjének a harmóniájával való szembeszegülés. A paráznaság igazi lényege nem a házastársunk cserbenhagyása, hanem Isten cserbenhagyása. A paráználkodás elkerülésére (akár szexuálisan, akár általánosan) az egyedüli esélyünk az, ha engedjük azt, hogy kiterjedjen ránk a Szentháromság szeretetkapcsolata. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. A tisztaság, mint életállapot. A tisztaság vegytisztaság, azaz nem a bepiszkolódás ellentéte, hanem az Istenhez való közelség mértéke. A paráznaságtól való megmenekülés tehát nem a rossz elleni folyamatos küzdelem eredménye, hanem a jó elfogadása. Isten vonzáskörébe nem fér be a paráznaság. Aki megismerte már az Isten szeretetének a Tejességét, az nem fog ennél jobbra, avagy többre vágyni. Rájön ugyanis, hogy a Teljesség teljes: a Teljességnél nagyobb teljesség nem létezik. Isten szereteténél nagyobb szeretet nincs. Nagyon nagy védettséget kap a paráználkodás ellen az, aki elveszejtette már magát az Isten szerelmében. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Hányféle módon nem szabad ölni? És mikor muszáj?

Gondolatok az ötödik parancsolat kapcsán

Submitted by Csermely Péter on

 

1. Hányféle módon nem szabad ölni? Sokan úgy vélekednek az ötödik parancsolatról, hogy elég világosan érthető az, hogy mit tilt meg. Ne ölj! Ennél rövidebb és világosabb értelmű parancsolat nem is létezik. Azon persze már el lehet kezdeni alaposan gondolkodni, hogy mi a mondat tárgya. MIT ne öljünk meg? Csak és kizárólag embert, avagy állatot se? Növényt se? És aki úgy konkrétan, a két kezével nem öl meg semmit, csak éppen túlzottan sokat fogyaszt, és ezzel a Föld egészét öli meg??? Jézus arra tanít bennünket, hogy aki haragszik a társára, az is öl (Mt 5,21-22; 1Jn 3,15). Szavakkal is lehet ölni. A szeretet megvonása olyan gyilkosság, amely a lelket öli meg szép lassan, hosszú távon. A mások felett való ítélkezés, a kiközösítés, a levegőnek néző, a lesajnáló, a gúnyos tekintet mind-mind gyilkolni tud. Az apránként, csendben való gyilkolászás semmivel sem kevésbé gonosz, mint a véres tett. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. Kit ölünk meg akkor, amikor képtelenek vagyunk a megbocsátásra? A neheztelés, a megbántottság is gyilkosság, mert megszakítja azt a szeretet-láncolatot, amely a Szentháromság bensőséges szeretetébe kapcsolja be az egész teremtést. A Bárányt, Isten Bárányát, Jézust magát öljük meg, amikor képtelenek vagyunk befogadni és továbbadni azt a szeretetlavinát, amely éppen Jézusból árad felénk. Ezzel azonban saját magunkat is megöljük, mert mi magunk zárjuk el magunkat az örök élettől. Jézus jelenlétében nincsen helye a megbocsátás hiányának. A megbocsátásra való képtelenség egy olyan rögöt képez bennünk, amely nem engedi Jézusnak, hogy átvegye az uralmat a lelkünk mélyén. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. Mi az, amit meg kell ölnünk? A fentiekből sokan azt a tanulságot vonják le, hogy az a jó keresztény, aki szelíd, békés és a légynek sem képes ártani. Ez egy nagy tévedés. Létezik olyasvalami, amivel szemben a keresztény embernek kíméletlennek, gyilkosnak kell lennie. Ez nem más, mint a saját, Jézus-nélküli önmagunk. "Ha test szerint éltek, meghaltok, de ha a test cselekedeteit a Lélek által megöldöklitek, éltek." (Róm 8,13) Jézus lelke nem tűr a szívünkben társbérletet. A bennünk megéledő Jézus maga űzi ki ostorral a régi lelkünknek azt a maradékát, amely ellenáll neki. Hagyjuk, hogy így legyen! Sőt, ne csak hagyjuk, hanem várjuk és segítsük is. Így teremtődik meg bennünk magunkban Isten Országa (Lk 17,21). (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Mitől lesz meghatározó egy beszélgetés?

Gondolatok a negyedik parancsolat kapcsán

Submitted by Csermely Péter on

 

1. Hányféleképp tudjuk nem tisztelni a szüleinket? A 3 és 5 éves korunk közötti dackorszakban döbbenünk először rá arra, hogy mi saját magunk önállóan is létezünk. A 11-14 éves kiskamasz korban jön el az önállósodás második fázisa, a szülői mintákról való leválás kezdete. A kamaszkor végén kezdjük magunknak is megfogalmazni azokat a szülői mintákat, amelyeket hibásnak tartunk, és nem akarunk követni. Az élet-közepi válság idején kezd megfordulni a helyzet: a korábbi szülő lesz a gyerek, és a korábbi gyerek lesz a szülő. Jézus a nagy parancsolatként az Isten és a felebarátunk iránti szeretetet emelte ki (Mt 22,37-39), és nem a tiszteletet. Az a szeretet, amelyik nem álságos önszeretet, tiszteletet szül, mert a másikat olyannak szereti, amilyen, és nem annak a vágyképnek, aminek mi szeretnénk, hogy legyen. Szeressük hát szüleinket (és erre mindig van új lehetőségünk, akkor is, ha már nincsenek velünk!), és akkor hosszú életűek leszünk a földön. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. A szeretetből fakadó tisztelet gyümölcsei: hogyan alakul ki egy meghatározó beszélgetés az életünkben? A feltételmentes szeretet egy állandó nyitottságot ébreszt bennünk arra, hogy a teremtés milyen új formájával ismerkedhetünk meg a következő pillanatban. Ez a szeretetteljes nyitottság tulajdonképpen már tisztelet. Mindegyikünk vissza tud emlékezni egy, vagy néhány olyan beszélgetésre, amely meghatározónak bizonyult az életében. A meghatározó beszélgetések elképesztően sokfélék lehetnek. Miért? Mert ezekben a beszélgetésekben nem ketten, hanem hárman vannak jelen. A harmadik a Szent Lélek, Jézus Urunk és az Atya mindent látó és mindent elrendező, hatalmas szeretete. Ezért lesz a beszélgetés olyan képtelenül sokféle. Az Atya a legképtelenebb módokon adja tudtunkra életünk legfontosabb üzeneteit – mert nagyon jól tudja, hogy éppen annak az embernek, éppen abban a pillanatban éppen milyen képtelenül sajátos módon kell "tálalni" a fontos élet-üzenetet, hogy képes legyen befogadni azt. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. Hogyan tudjuk betölteni a negyedik parancsolatot? Egy meghatározó beszélgetésben az a meghatározó, hogy mi a legcsekélyebb mértékben sem határozunk meg semmit a beszélgetés során, hanem Isten határoz meg mindent. Azaz ha meghatározó beszélgetéseket szeretnénk a saját életünkben, akkor először is alázatot kell tanulnunk. Ha képesek vagyunk befogadni Jézus minket megtisztító kegyelmét, akkor közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy torzításmentesebben jelenítsük meg Jézus arcát a világban. Ha mindez elkezdett formálódni bennünk, akkor elkezdjük azt érezni, hogy nem vágyunk már a felesleges szóra. Csak Isten igéjére vágyunk már, és arra, hogy ezt átadhassuk másoknak. Így válik szép lassan MINDEN beszélgetés bennünk és körülöttünk meghatározó beszélgetéssé. Az is, ami szülőként, és az is, amit gyermekként folytatunk – bárkivel. Mert a kettő valahol egy és ugyanaz: Jézus. Jézusban egyesülünk a saját szüleinkkel – és a gyermekeinkkel is. Urunk kegyelméből így tölthetjük be és tehetjük teljessé Isten negyedik parancsolatát: tiszteld atyádat és anyádat! (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Hogyan szenteljük meg Isten nevét és az ünnepnapot?

Gondolatok a második és a harmadik parancsolatról

Submitted by Csermely Péter on

 

1. Isten tiszteletének a tévútjai. Sokan azt gondolják, hogy igen könnyű betartani a második és a harmadik parancsolatot. "Isten nevét nem káromoljuk és vasárnaponként eljárunk a templomba. Najó, az egyházi ünnepeken is. OK, még azokon a kevéssé látogatott ünnepeken is (Vízkereszt, Jézus mennybemenetele, stb.), amelyek hétköznapra esnek." Ellent kell, hogy mondjak ezen testvéreimnek. Isten tisztelete nem néhány szabály betartása, vagy magatartásforma. A megosztott szívű emberekben nincsen erő. Azért nincsen, mert nem őrzik a Jézust magukban. Azért nem őrizhetik a Jézust magukban, mert fél-Jézust nem lehet befogadni. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. Hogyan szenteljük meg Isten nevét? Isten nem a tagadás Istene, hanem az igenlésé. Isten nem elvesz, hanem ad. Azaz a parancsolatok tiltószavai mögött mindig meg kell keresnünk az igenlő tartalmat, mert az az igazi üzenet (Zsid 10,1a). A második parancsolat lényege az, hogy áldom Isten nevét. Isten jelenléte az ajándék jelenléte az életünkben. Azonban ha nem figyelünk arra, hogy mi az az ajándék, amit Isten éppen akkor adni akar nekünk – akkor soha nem kapjuk meg. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. Hogyan tiszteljük meg az ünnepnapot? Az ünnepek jelek. Olyan jelek, amelyeket a Szentháromság adott nekünk, embereknek, szeretete és eltörölhetetlen szövetsége emlékeként. Isten jelei azonban csak Isten igéjével együtt lesznek értelmezhetőek és teljesek. A csak jeleket kereső keresztény élménykeresztény lesz. A Jézusban élő ember számára minden nap minden perce jellé változik. Isten közelségének a jelévé. Ha jelnek tekintjük minden napunkat, akkor Isten jele ránk lesz vésve. Szeretet sugárzik ki belőlünk, a Jézus szeretete. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Miben áll a keresztény identitás?

Évadnyitó gondolatok az első parancsolatról

Submitted by Csermely Péter on

 

1. Hamis Isteneink, hamis kereszténységünk. Sokan azt gondolják, hogy igen könnyű betartani az első parancsolatot. Meg vagyunk keresztelve, konfirmáltunk is. Mi más a keresztény identitás, ha nem ez? Ellent kell, hogy mondjak ezen testvéreimnek. A keresztény identitás nem olyan, mint egy futballcsapathoz tartozás. Nem egy tulajdonság. Nem pusztán egy közösséghez tartozás. Nem lehet szert tenni rá. Nem lehet birtokolni. Csak akkor lesz az Úr a mi egyedüli Istenünk, ha nem állítunk még a közelébe sem semmit, ami fontosságban felérne Hozzá. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. A keresztény identitás gyökerei. A keresztény identitás legfontosabb forrása a szeretetközösségben élés a Szentháromsággal. Az Újszövetség fényéből szemlélve a tízparancsolatot nyilvánvaló, hogy Isten nem korlátozni akar bennünket, hanem kiteljesíteni. Isten Teljességét megismerve, végtelen szeretetét megtapasztalva a tízparancsolat betartása nem követelmény, hanem következmény lesz. Az Istennel és a felebarátokkal megélt kettős szeretetközösség tulajdonképpen nem más, mint Jézus szeretetparancsa. A keresztény identitás gyökereinek konkrét megnyilvánulásai az ima, a szentségek (a keresztelés és különösképpen: az eucharisztia) és Isten igéje. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. A keresztény identitás törzse és hajtásai. A keresztény identitás törzsének első fontos eleme a bűnlátás és az Istenfélelem. A keresztény identitás törzsének a legfontosabb eleme Jézus arcának és Jézus egész valójának a kiábrázolódása a keresztény emberben. A keresztény identitásnak rengeteg hajtása van, amelyek tulajdonképpen már a keresztény ember életvitelére jellemző egyedi tulajdonságok. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

A dicsőség természetéről

Elmélkedés a Szentháromságról – befejező rész

Submitted by Csermely Péter on

 

1. Emberi fogalmaink a dicsőségről. A dicsőség nekünk, földhözragadt embereknek, a saját magunk értékének a nagysága. Másoktól kapott elismerés, hódolat, amely sérthetetlenséget, stabilitást, boldogságot és békességet jelent. A földi értelemben vett dicsőség tehát olyan "hatalom", amelyért immár nem kell újra és újra megküzdeni. Egy olyan vágyva vágyott állapot, amely utáni sóvárgásunk (a dicsvágy avagy dicsszomj) olthatatlan, és mardosó érzésként kísérhet minket egy egész kielégítetlen, a mi mércéinkhez képest "dicstelen" földi életen át. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

2. A dicsőség igazi természete. Isten dicsősége a földi értelemben elképzelt dicsőségnek pontosan az ellenkezője: az a fény és ragyogás, amely Belőle kiárad az Istennel közösségbe kerültekre. Isten a saját dicsőségével tehát nem kap, hanem ad. Ugyanakkor nem a saját érdemeink szerint áraszt el minket Isten a dicsőségével, hanem létéből fakadóan. Isten dicsőségének a reánk árasztásával NEKÜNK adja tehát a sérthetetlenséget, stabilitást, boldogságot és békességet akkor, ha már kinyíltunk a Vele való kapcsolatra. Az Isten dicsőségét befogadó ember nemcsak elnyeli mindezt (mint ahogyan az ördög teszi), hanem válaszként megelevenedik, és egész életében Isten dicsőségét terjeszti maga körül. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

3. A Szentháromság dicsősége. A dicsőség Istentől ered. Áradása, és a Krisztussal való kapcsolatra nyitott emberi lelket megváltoztató ereje a Szentlélek igen fontos tulajdonságai. A Szentlélek a Szentháromságnak talán az emberi szavakkal a legkevésbé jellemezhető része. A Szentlélek sodrása olyan elemi erejű is lehet, hogy az ember korábbi önmagától igen messze kerülve, korábban a számára elképzelhetetlen tettek sokaságát teheti meg egymás után. Ugyanakkor a Szentlélek a csendes mindennapokban is bennünk munkálkodik. A Szentlélek Isten dicsőségének a "közvetlen megjelenítője" a Teljességgel még nem egyesült lelkek számára, amelyeket a Krisztusban megelevenít, és az Isten dicsőségét megjelenítő válaszra (életre) képessé tesz. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Subscribe to RSS - Tízparancsolat